LÉGY ÖNMAGAD

Jövőkép
Csak azt ragadhatod meg, amit magad előtt látsz

Nincs lepattogzott festék…és minden ló szökell

A huszadik század legnagyobb álmodozója Walt Disney volt.
Annak
az embernek, aki képes volt megalkotni az első hangos rajzfilmet, az
első teljesen színes rajzfilmet és az első egész estét betöltő
animációs mozifilmet, kétségkívül volt jövőképe.

Disney képzeletének legnagyobb remekművei azonban Disneyland és a Walt Disney World.
És ezeknek az elképzeléseknek a szikrája egy váratlan helyzetből pattant ki.

Abban
az időben, amikor a két lánya még kicsi volt, Walt szombat
délelőttönként egy Los Angeles környéki vidámparkba szokta elvinni
őket. A lányok élvezték a dolgot, Walt nemkülönben. Egy vidámpark a
gyerekek paradicsoma csodálatos légkörrel: a pattogatott kukorica és a
vattacukor szaga, a mutatványokat hirdető feliratok harsány színei és a
gyerekek sikítozása, amikor a hullámvasút egy emelkedő után a mélybe
zuhan.

Waltot kiváltképp a
körhinta ragadta meg. Ahogyan közeledett felé, ragyogó képek kavargását
látta körbe-körbe száguldani a gőzorgona lendületes zenéjére. Amikor
azonban odaért, és a körhinta megállt, észrevette, hogy megcsalta a
szeme. Ütött-koptt lovakat látott, amelyek festéke felhólyagzott és
lepattogzott, és arra is felfigyelt, hogy csak a külső sorban lévő
lovak mozogtak fel és alá,
a többi élettelenül állt, a padlóhoz csavarozna.

A
kiábrándulás hatására nagystílű jövőkép bontakozott ki a
rajzfilmkészítő előtt. Lelki szemeivel egy olyan vidámparkot látott,
ahol az illúzió nem foszlik szét, ahol a gyerekek és a felnőttek a
kopottasság ama árnya nélkül élvezhetik a vurstli-hangulatot, amely sok
cirkuszra és utazó vidámparkra rátelepedik.

Waltnak Disneyland lett az álma.

Ahogyan
Larry Taylor Be an Orange (Légy narancs!) című könyvében
megállapította, Walt jövőképét következőben lehet összefoglalni:

„Nincs lepattogzott festék. És minden ló szökell.”

A
jövőkép a vezető legnagyobb kincse, amit semmiképp sem nélkülözhet.
Hogy miért? Mert a jövőkép vezeti a vezetőt. Ez festi elé a célt. Ez
lobbantja, és táplálja benne a tüzet,
vonzza előre,
s egyben a követőit is ez lelkesíti fel.

A jövőkép a bensődből fakad!

A jövőkép a múltadból merít!

A jövőkép kielégíti mások szükségleteit!

A jövőkép segít összegyűjtened az erőforásokat!

A nagy vezető a szenvedélyéből, nem a pozíciójából merít bátorságot jövőképe megvalósításához.
(John C. Maxwell)

A jövő azoké, akik meglátják a lehetőségeket, mielőtt még nyilvánvalóvá válnának.
(John Sculley)

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága

Keith Ellis: Csodalámpa
(2. rész)

Második lépés: Cselekedj!

A kívánság egy önbeteljesítő jóslat. (Alan Ellis)

Tehetetlenség

A
tervezés adja meg kívánságod formáját, a cselekvés visz bele életet.
Amikor cselekszel, egy óriási lépést teszel kívánságod átgondolásától
az átélése felé. Ahhoz, hogy megtehesd ezt a lépést, le kell küzdened a
természet egyik legnagyobb erejét: a tehetetlenséget.

Tedd
meg az első lépést, és így meglesz a lendületed ahhoz, hogy megtehesd a
következőt. A titka az, hogy annyira egyszerűnek, könnyűnek kell
lennie, hogy egyszerűen ne legyen okod kitérni előle.

Szokások

A
legkönnyebb dolog a világon megszokásból cselekedni. A legkönnyebb
módja kívánságod valóra váltásának, ha szokásoddá teszed azon dolgokat,
amelyeket amúgy is meg kell tenned.

Úgy vehetsz fel új szokásokat, ahogy felvetted a meglévőket – ismétlés útján.

A komfortzóna

Ahhoz,
hogy átalakítsd a komfortzónád, egyszerűen csak meg kell változtatnod a
beállításokat a fejedben. Ha átalakítottad a dolgokat belül, a külvilág
követni fogja a változtatásokat. Akár egy szokásodat, akár a
komfortzónádat akarod megváltoztatni, tudnod kell azt, hogy a
változtatás folyamata kényelmetlen. Ezt fogd fel annak az örömteli
jeleként, hogy még mindig élsz, még mindig energikus vagy, még mindig
fejlődsz. Pártold a változást, fogadd el a kényelmetlenséget, törekedj
a fejlődésre. Ha megteszed, komfortzónád kitágul, hogy kívánságaid
teljesüljenek.

Az idő

Kétféle idő van.

Az egyiket az határozza meg, hogy egy nap hány órát vagy hajlandó áldozni egy adott dologra. Ez a függőleges idő.

A másikat az, hogy hány napot szánsz rá. Ez a vízszintes idő.

A
legtöbb függőleges idő ami fölött rendelkezhetsz, 24 óra, hiszen
ennyiből áll egy nap. A vízszintes idő esetében tiéd az egész életed.

Mit gondolsz, melyik idő fontosabb?

Bizonyos
dolgokhoz függőleges idő kell, másokhoz vízszintes. Megtalálni a
feladathoz illő időfajtát fél győzelem. Azon dolgoknak, amelyeket az
életben el akarsz érni, a zöme könnyebben és élvezetesebben érhető el,
ha sok időt szánsz rájuk, és nem egyszerre akarsz túllenni rajtuk.

Kellő idő alatt még a közönséges erőfeszítés is hozhat különleges eredményt.

Problémák

A
problémák az élet jelei. Tehát ne akard azt, hogy kevesebb problémád
legyen, hanem akard azt, hogy ügyesebben tudd megoldani őket.

Döntsd el, hogy mi a megoldandó probléma!

Válaszd ki a megoldást!
(Ha kiválasztottad az elérendő célt, akkor ki tudod választani az oda vezető utat.)

Tedd meg a szükséges lépéseket a probléma megoldásához!

Segítség

Te,
és csak te felelsz kívánságod megvalósulásért. A siker egyedül rajtad
áll vagy bukik. De legfőbb erőforrásaid a társaid. Minden erőforrásodat
megsokszorozhatod azáltal, hogy másokat is bevonsz. Mások
rendelkezhetnek olyasmikkel, amivel te nem. Azzal, ha bevonsz másokat,
az ő forrásaikat saját forrásaiddá teszed. (Kérésed legyen konkrét.
Attól kérj, aki adhat. Intézd úgy, hogy annak is megérje, akitől a
segítséget kéred. Légy őszinte. Addig kérj, amíg nem kapsz.)

Harmadik lépés: Irányítsd a fejlődésed!

Fókusz, összpontosítás

Az
összpontosítás azt jelenti, hogy a kívánságod teszed az első helyre,
megelőzve minden más, a figyelmedre számot tartó dolgot. Minden nap
biztosíts időt a kívánságod számára. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell
adnod minden mást, hanem egyszerűen csak azt, hogy nem hagyod, hogy
bármi miatt is fel kelljen adnod a kívánságodat.

Tartsd a kívánságod szem előtt!

Erősítsd meg a kívánságod!

Kapcsolat

Amikor
érzelmileg kötődsz a kívánságodhoz, akkor a sikerélmény azonnali. Nem
holnap jön. Nem is jövőre. Most azonnal. Nem kell késleltetned az
elismerést. Nem kell várnod a dicséretre. Minden megtett lépéssel
átengeded magad a jól végzett munka örömének. Szemedet folyamatosan a
végső célon tartod, és így megízlelheted a sikert már az oda vezető
úton is.

A megfelelő térkép

A Csodalámpa-terved nem más, mint egy térkép a sikerhez:

Kézzelfogható-e a kívánság?

Arra hajtasz,amit akarsz, vagy amit nem akarsz? Eléggé konkrét vagy-e? Olyasmit kívánsz, amit befolyásolni tudsz?

Tényleg a kívánságod a legfontosabb dolog számodra?

Biztos vagy benne, hogy a kívánság megéri az árát?

Miből fogod tudni, hogy teljesült a kívánságod?

Eléred a kitűzött mérföldköveket?

A terved oda visz, ahová menni akarsz?

Mit kellene másként csinálnod?

Negyedik lépés: Tarts ki!

Kitartás

A
végső siker a kitartásodon múlik. Elszántad magad arra, hogy végigmenj
az úton? Akkor sikerülni fog. Akkor is ki fogsz tartani, amikor a
többiek már feladnák? Akkor sikerülni fog. A siker a megalkudni nem
hajlandók kiváltsága. Tarts ki, amíg meg nem kapod amit akarsz, és
akkor mindig megkapod, amit akarsz.

Hit

Szándékunk
feladásának leggyakoribb kiváltója – hitünk elvesztése. Vagy nem
hiszünk többé, hogy sikerülhet, amit csinálunk, vagy nem hiszünk benne,
hogy a siker megéri a fáradtságot. Így vagy úgy, de ha egyszer
elveszítettük a hitünket, elveszítjük a folytatni akarást is.

A hit a kitartás alapja.
Hit nélkül nincs miért befejezni egy megkezdett munkát.
Hittel viszont nincs miért abbahagyni.

A kitartás a hitből fakad. A siker pedig a kitartásból.

Az álmok tényleg valóra válnak, ha valóra váltod őket.

"Leghőbb kívánságom az, hogy bár évekkel korábban találtam volna rá erre a könyvre."
(Craig Landrum)

A
Csodalámpa megmutatja, hogyan fogalmazhatod meg vágyaidat, és hogyan
válthatod őket biztosan valóra - akárhonnan származol, akárhány éves
vagy, akármilyenek a körülményeid.

Tapadj a célra!

Keith Ellis: Csodalámpa
(1. rész)

A Csodalámpa egy célkitűzési könyv azoknak, akik utálnak célokat kitűzni.

A
célok megmutatják, hogyan juthatsz el oda, ahova menni akarsz, de
gyakran nem adnak elég támogatást ahhoz, hogy elindulj. Vágyaink
különbözőek.
Olyan a hatásuk, mintha a szentjánosbogár fényéhez szokott szemedbe villámfény villanna.

A csodalámpa-módszer

Az álmok – célok, csak éppen igaziak, szépek, hanggal, képekkel, színekkel.
A
célok megmutatják, mit kell tenned, de rendszerint nincs bennük
serkentőerő, ami segít is elérni őket. Az álmok egészen mások. Igazi
erejük van, a száraz célok olyanok hozzájuk képest, akár a
szentjánosbogár csöppnyi fénye a villámláshoz képest. Az álmok hagynak
álmodozni. Hagynak szárnyalni. Végtelen lehetőségeket és legyőzhetetlen
erőt adnak neked, ami bármire képessé t esz, amire csak vágysz.
Ha azt akarod, hogy működjenek körülötted a dolgok, ne csak céljaid elérésére törekedj,
hanem álmaid valóra váltására.

Amikor reggel kipattansz az ágyból, lehet, hogy ezt gondolod:

Ma céljaim elérésén fogok munkálkodni!

Vagy pedig ezt:

Ma megvalósítom az álmaimat!

Szerinted melyik gondolatnak van nagyobb ereje?

Keith
Ellis a könyvben alkalmazható stratégiát mutat be. Egy módszert kínál
arra, hogy elérd, amire vágysz, a múltadra, az életkorodra,
körülményeidre való tekintet nélkül.

Az ok-okozat törvénye:

Nincs okozat ok nélkül, és az ok mindig megelőzi az okozatot. Egyszerű, kikerülhetetlen törvény.

Ki
állna oda egy szántóföld elé. És követelne termést anélkül, hogy előbb
elvetne valamit? Egyetlen normális ember sem. De ugye az ismerős, hogy
valaki anélkül vágyott sikerre és elismerésre, hogy előzőleg hajlandó
lett volna a kellő időt és erőfeszítést a munkába fektetni?

Az ok-okozat törvénye szerint az első mindig a befektetés, és csak ezután jöhet a megtérülés.

Egy nagyon fontos döntés!

Ok akarsz lenni vagy okozat?

Ha az okot választod, akkor te irányítod a dolgokat.

Ha az okozat – akkor beletörődsz mindenbe, amit a sors rád mér.

Ha
úgy döntesz, hogy inkább ok szeretnél lenni, akkor te leszel életed
főhőse, ha beéred az okozatsággal, akkor a kívülálló néző szerepére
kárhoztatod magad.

Olyan ez, akár a szög és a kalapács viszonya –
az egyik cselekszik, a másik elszenvedi a cselekményt.

A
Csodalámpa azoknak szól, akik a maguk részéről szívesebben lennének
kalapácsok, mint szögek. A csodalámpa-módszer megmutatja, hogyan bírjuk
munkára azon okokat, melyek a kívánt okozathoz vezetnek.

Tapadj a célra!

Cselekedj!

Irányítsd fejlődésed!

Tarts ki!

Első lépés: Tapadj a célra!

„Ura vagyok földnek, levegőnek és a vizek hullámának,
de szolgája a Lámpának, és neked, Gazdám.
Mondd hát gazdám, mit kívánsz?”

Ez az erő ott lakozik az emberi agyban. Neked is van saját agyad. SZABAD ÉS BÜSZKE.
Te vagy az egyetlen birtokosa, az egyetlen, aki megidézheted erejét, azt a bizonyos szellemet.

Talán
az emberiség legnagyobb igazsága, hogy mindenki képes valami
rendkívülit véghezvinni, ha van valami rendkívüli véghezvinnivalója.
Amint egyszer eldöntöd, hogy mit is akarsz igazából, a többi dolog
rögtön a helyére kerül. Minden reggel úgy ébredsz, hogy tudod, van
értelme felkelned az ágyból. Az életed értelmet nyer, mert értelmes
munkával töltöd ki. Végre ki tudod használni a tehetségedet, az idődet
és a lehetőségeidet, mert van már valami célod.

Találd
ki, hogy mit is akarsz. Nem azt, amit akarnod kellene, vagy azt, amit
valaki más akar tőled, hanem azt, amit te a szíved legmélyén akarsz
magadtól. A legegyszerűbb módja, hogy megtudd, mit is akarsz magadtól
az, hogy megkérdezed magad. A módszer neve ötlethajsza.

Tényleg megéri neked?

Megkaphatsz
bármit, ha hajlandó vagy megadni az árát. Azon elhatározásod, hogy te
igenis megfizeted az árát, adja neked az erőt ahhoz, hogy valóra
válthasd kívánságod. Az ár az ok, a kívánság az okozat. Add meg az
árát, és a kívánságod teljesül.

Keress olyan
kívánságot, ami megéri az árát. Egy vágy teljesüléséhez olyanná kell
válnod, aki a vágyat teljesíteni képes, a létező legnagyobb ajándékot
adja neked: a fejlődést.

Óvakodj minden olyan kívánságtól, ami azzá tesz, akivé soha nem akarnál válni. Ez az ár túl magas.

Tedd meghatározhatóvá kívánságod!

A
titok a következő: ne csak kívánjunk, tegyük is meghatározhatóvá a
kívánságunkat. A kívánság ereje abból fakad, ahogyan bemutatjuk
tudatunknak és tudatalattinknak.

Lépései:

Írd
le! Ügyelj a részletekre! Tűzz ki egy határidőt! Tedd mérhetővé! Csak
olyasmit kívánj, amit befolyásolni tudsz! Azt kívánd, amit szeretnél,
ne azt, amit nem! Kezd úgy a kívánságot: „úgy döntöttem, hogy…”!
Használd fel érzelmeidet! Légy rövid! Higgy benne! Cselekedj azonnal!

Tervezz!

Egy
jó terv képes rávenni, hogy még a legjelentéktelenebb részletekre is
kellően odafigyelj, mert beilleszti őket a végső egészbe. Erőt ad, hogy
képes légy minden energiádat és figyelmedet az éppen aktuális lépésre
összpontosítani, hisz minden lépésről tudod, hogy közelebb visz végső
célodhoz.

"A Csodalámpa fantasztikus. Hasznos, érthető, szórakoztató olvasmány.
Szinte minden oldala tele van emlékezetes, kitűnő tanácsokkal." (Robert Guthrie)

(folyt. köv.)

Charlie Chaplin üzenete

„Megbocsátottam
a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket
és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget,
de volt hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben,
és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és…féltem, hogy elvesztek valakit,
aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK.
Az életet nemcsak túlélem, és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

Tanulékonyság

A jó vezető is holtig tanul

Aki csavargóruhában érte el a sikert

Ha
egy apró bajusszal parádézó emberke képét látod, aki sétapálcát forgat,
és buggyos nadrágot, nagy, ormótlan cipőt és keménykalapot visel,
rögtön tudod, hogy Charlie Chaplin az. Csaknem mindenki felismeri őt.
Az 1910-es és 1920-as években ő volt a leghíresebb és legismertebb
ember a világon.

Chaplin
születésekor senki sem jósolt volna neki nagy hírnevet. Az angol
varietészínészek fiaként szegénysorba született Chaplin már
kisgyerekként az utcán találta magát, amikor az édesanyját intézetbe
zárták. Miután éveket töltött menhelyeken és árvaházakban,
a színpadon kezdett el dolgozni, hogy eltartsa magát.

Tizenhét
éves korára már gyakorlott előadóművész volt. 1914-ben, a húszas évei
derekán, Mack Sennetnek dolgozott a hollywoodi Keystone Studiosban, és
heti százötven dollárt kapott. A filmszakmában töltött első éve alatt
harmincöt filmet készített színészként, forgatókönyvíróként és
rendezőként. Mindenki rögtön felismerte a tehetségét, és népszerűsége
egyre nőtt. Egy évvel később már heti 1250 dollárt keresett. Azután
1918-ban vallami hallatlan dolgot művelt. Aláírta a szórakoztatóipar
első egymillió dolláros szerződését. Gazdag volt, híres volt, és ő volt
a világ leghatalmasabb filmkészítője
– huszonkilenc éves vénség létére.

Chaplin
azért vált sikeressé, mert nagy tehetség volt, és hihetetlen lendület
hajtotta. Ám ezeket a vonásokat a tanulékonysága táplálta. Szüntelenül
arra törekedett, hogy fejlődjön, tanuljon és tökéletesítse szaktudását.
Még akkor sem ült meg a babérjain, aikor a világ legnépszerűbb és
legjobban fizetett előadóművésze lett.

Chaplin így magyarázta a tökélesedés utáni vágyát egy interjúban:

„Amikor
valamelyik filmem bemutatóját nézem, mindig éberen figyelem, min nevet
a közönség. Ha például több közönség sem nevet egy kunszton, amit én
mókásnak szántam, egyszeriben sutba hajítom azt a tréfát, és igyekszem
rájönni, mi volt a hiba az ötlettel vagy a kivitelezésével. Ha halk
kuncogást hallok valamin, amiről nem hittem, hogy vicces lesz,
megkérdezem magamtól,
miért jutalmazták azt a bizonyos dolgot nevetéssel.

A
fejlődés vágy meghozta Chaplinnek az anyagi sikert, és kiválósághoz
vezetett mindenben, amit csinált. Azokban a korai időkben a
szórakoztatás csodájaként ünnepelték munkásságát, később pedig
zseniális komikusként nyert elismerést. Ma sok filmjét mesterműnek
tekintik, és Chaplint minden idők egyik legnagyobb filmkészítőjeként
értékelik. James Agee forgatókönyvíró és filmkritikus így írt róla:

„Chaplin munkáját a legfinomabb pantomim,
a legmélyebb érzelem és a legszívszaggatóbb költészet jellemezte.”

Ha
Chaplin, sikeressé válva, fennhéjázó önteltséggel cserélte volna fel
tanulékonyságát, a neve egy sorba került volna Ford Sterlingével vagy
Ben Turpinével, a némafilmek olyan csillagaival, akik mára csaknem
feledésbe merültek. Chaplin azonban folyamatosan fejlődött és tanult
színészként, rendezőként, és végül vezető filmesként is. Amikor
tapasztalatból rájött, hogy a filmkészítők ki vannak szolgáltatva a
stúdiók és a terjesztők lénye-kedvének, Dougla Fairbanksszel, Mary
Pickforddal és D. W. Griffith-szel együtt megalapította saját
vállalatát, a United Artists-ot. A filmvállalat mind a mai napig
működik.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Fejlődésed határozza meg, ki vagy.
Kiléted határozza meg, hogy kit vonzol.
Vonzásköröd határozza meg sikeredet.

Az
odafigyelésre és olvasásra szánt idődet nagyjából a tízszeresére
becsüld annak az időnek, amit beszéddel töltesz! Ez biztosítani fogja,
hogy a folytonos tanulás és önfejlesztés útján haladj. (Gerald
McGinnis)

Az a lényeg, amit akkor tanulsz meg, amikor már mindent tudsz.
(John Wooden)

Elkötelezettség
Ez különbözteti meg a cselekvőket az álmodozóktól

Aki megelőzte saját korát

Michelangelo
fantasztikus életet élt. Talán a nyugati civilizáció legnagyobb – de
legalábbis legnagyobb hatású – művésze volt ő, aki szobrásznak
született. Egyszer azt mondta, hogy a kőfaragószerszámok iránti
szeretetet a szoptatós dajkája tejével szívta magába. Első érett
mesterművét,
a Pietát, huszonegy esztendős korában faragta,
Dávidot pedig harmincéves kora előtt készítette el.

Harmincas
évei elején Michelangelót Rómába hívatta II. Gyula pápa, hogy egy
fényűző pápai sírboltot faragtasson vele, de aztán inkább egy
festészeti tervezet kivitelezésére kérte fel. Michelangelo először el
akarta utasítani, mert semmi kedve nem volt egy tucat figurát festeni
egy kis vatikáni kápolna mennyezetére. Noha gyerekkorában festői
képzésben is részesült, a szenvedélye a szobrászat volt.
Amikor azonban a pápa nyomást gyakorolt rá, vonakodva elfogadta a megbízatást.

A
tudósok úgy vélik, Michelangelo vetélytársai jártak közbe azért, hogy ő
kapja meg a munkát, remélve, hogy vagy elutasítja, és akkor elveszíti a
pápa kegyét, vagy elvállalja, és lejáratja magát. Mihelyst azonban
Michelangelo elvállalta a megbízatást, szívvel-lélekkel elkötelezte
magát mellette, és a tervezetet kibővítette a tizenkét apostol egyszerű
megfestéséből
egy több mint négyszáz alakot és a teremtés könyvének kilenc jelenetét ábrázoló képpé.

A
művész négy kínkeserves éven át, a hátán fekve festette a
Szixtuszi-kápolna mennyezetét. És nagy árat fizetett érte. A munka
maradandóan károsította a látását, és felőrölte az erejét.

Michelangelo szavaival:
„Négy
sanyarú esztendő és több mint négyszáznál nagyobb figura után oly
vénnek és elnyűttnek éreztem magam, mint Jeremiás. Csupán harminchat
éves voltam,
a barátaim mégsem ismertek rám abban az öregemberben, akivé váltam.”

Michelangelo
elkötelezettségének széles körű hatása volt. Mivel kedvére tett
pártfogójának, a pápának, további megbízásokat is kapott a Vatikántól.
De ami még lényegesebb, hatalmas befolyást gyakorolt a
művésztársadalomra. A Szixtuszi-kápolna freskóit oly merészen és
eredeti módon festette meg, olyan tökéletesen dolgozta ki, hogy
hatására számos festőtársa - köztük a tehetséges festőművész, Raffaello
is – megváltoztatta a stílusát.
A művészettörténészek szerint Michelangelo mesterműve
örökre megváltoztatta az európai festészet irányát.
És megalapozta éppoly jelentékeny hatását a szobrászatra és az építészetre is.

Michelangelo
tehetsége kétségkívül lehetőséget nyitott a nagyságra, ám a művész
hatóereje elkötelezettség nélkül elenyésző lett volna. Magas szintű
elkötelezettsége egyaránt megmutatkozik a finom részletekre és az
átfogó összképre fordított figyelmében. Amikor megkérdezték tőle, miért
dolgozik oly szorgosan a Szixtuszi-kápolna egy sötét zugán, amit soha
senki nem fog látni,
Michelangelo egyszerű válasza így hangzott: „Isten látni fogja.”

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

"Ki saját koráért megtette, mi tőle telt,
mindenkor üdvös lesz annak élete."
(Johann von Schiller)

"Az
ekötelezettség önt belénk új erőt. Nem számít, mi sújt minket -
betegség, szegénység vagy szerencsétlenség-, sosem vesszük le szemünket
a célról."
(Ed McElroy)

Pozitív hozzáállás
Ha elhiszed, hogy képes vagy rá, sikerülni fog

Több, mint verejtékezés és ihletettség

A
Life magazin az évezred első számú emberének nevezte. Találmányainak
száma elképesztő: 1093. Több szabadalom birtokosa volt, mint bárki más
a világon? Hatvanöt éven át megszakítás nélkül évente legalább egyet
bejegyeztetett. Ő fejlesztette ki a modern kutatólaboratóriumot is.

Az illetőt Thomas Edisonnak hívták.
A legtöbb ember az alkotó lángésznek tulajdonítja Edison képességeit,
ő maga viszont a kemény munka érdeméül tudta be.

“A lángész – jelentette ki – egy százalék ihletettség és kilencvenkilenc verejtékezés.”
A sikerében egy harmadik tényező is közreműködött: a pozitív hozzáállás.
Edison optimista ember volt, aki a legjobbat látta mindenben:

“Ha mindazt megtennénk, amire képesek vagyunk ,
a szó szoros értelmében ámulatba ejtenénk magunkat.”

Amikor
tízezer próbálkozásra volt szüksége, hogy megtalálja a megfelelő
anyagot az izzólámpához, ő ezt nem megannyi kudarcnak tekintette.
Minden egyes kísérlettel információhoz jutott arról, hogy mi nem válik
be, és közelebb került a megoldáshoz. Sosem kételkedett benne, hogy meg
fogja találni a megfelelő anyagot. Meggyőződése jól összegzi a
következő kijelentése:

“Az élet vesztesei közül sokan olyan emberek, akik nem ismerték fel,
milyen jártak közel a sikerhez, amikor feladták.”

Edison
pozitív hozzáállásának talán legékesebb példáját láthatjuk abban a
módban, ahogyan egy tragédiát felfogott, amely a hatvanas évei végén
következett be. A laboratórium, amelyet a New Jersey állambeli West
Orange-ban épített, világhírű volt. A tizennégy épületből álló
együttest találmánygyárnak nevezte. A főépület hatalmas tömegű volt –
méretre nagyobb, mint három futballpálya. Ezen a hadműveleti bázison
gondolta ki ő és személyzete a találmányokat, fejlesztették ki a
kísérleti példányokat, gyártották le a termékeket, és innen
szállították azokat a vevőknek. A laboratórium a modern kutatás és
gyártás mintapéldánya lett.

Edison szerette ezt
a helyet. Minden percet ott töltött, amit csak tudott. Sokszor ott is
aludt, az egyik laboratóriumi asztalon. 1914 egyik decemberi napján
azonban szeretett laboratóriuma kigyulladt. Miközben odakint állt és
nézte a lángokat, a beszámolók szerint így szólt:
“Srácok, menjetek, és hívjátok ide a mamátokat! Az életben nem fog többé ehhez hasonló tüzet látni.”
A
legtöbb ember összeomlott volna, de nem így Edison. “Hatvanhét éves
vagyok – nyilatkozott a tragédia után -, de nem túl öreg az
újrakezdéshez. Már sok hasonló dolgon keresztülmentem.” Újjáépítette a
laboratóriumot, és további tizenhét esztendőn át folytatta a munkát.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Ha Edison nem lett volna pozitív személyiség, sosem ért volna el ekkora sikert feltalálóként.

Azok az emberek, akik bármilyen foglalkozásban maradandó sikert értek el,
szinte valamennyien pozitív életfelfogásúak voltak.